vagyok

A MEKDSZ a vagyOK program keretében idén 10.000 János evangéliumát nyomtatott ki. A kreatív külső mellett a tartalom kiválasztása sem volt véletlen. Születhetett volna (?) olyan döntés is, hogy valami más evangélizációs írást ad ki, valamit, ami a jelen kor embereit és problémáit közvetlenül szólítja meg. De János evangéliumára esett a választás. És ez nem véletlen. János evangéliuma ugyanis egyrészt Jézus történetét mondja el hiteles forrásból, másrészt fontos része a Bibliának, mely a MEKDSZ legfontosabb könyve.

A MEKDSZ hitvallása így fogalmaz: „A Szentírás Istentől ihletett és eredeti formájában teljesen megbízható, legfőbb tekintély az igazság, a hit és az életvitel minden kérdésében.” Ha belegondolunk, ez elég meghökkentő mondat. Nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a különböző felekezetű hívőket tömörítő diákszövetség számára a Biblia – ahogyan az eredetileg íródott – teljesen megbízható könyv. Nincsen nagyobb tekintély, mikor az igazságról vitázunk, nincs biztosabb mérce a hit számára, és az életvitel minden kérdésében helytálló a véleménye.

A Biblia és a MEKDSZ elválaszthatatlanok egymástól. A MEKDSZ céljai megfogalmazásakor az Alapszabály ezt első helyen mondja ki: „A Diákszövetség célja, hogy tagjai és más, felsőoktatási intézményekben és középiskolákon tanuló hívő keresztyén diákok ismereteik bővülésével párhuzamosan növekedjenek Isten megismerésében, Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatuk mélyüljön el a Biblia tanulmányozása, az imádság és a közösség gyakorlása által, a diákélet sajátos körülményei között és kérdéseiben ismerjék fel, alkalmazzák, vállalják fel és nyíltan képviseljék a bibliai alapelveket.” (kiemelés tőlem) Céljai megvalósítása érdekében a MEKDSZ először is „segíti helyi diákkörök és bibliakörök... létrehozását és fejlődését” (kiemelés tőlem). A MEKDSZ tehát biblikörökből áll, mert a Bibliát tartja legfőbb tekintélynek.

Meggyőződésem, hogy a MEKDSZ addig erős misszió, amíg „bibliás” diákszövetség. A vagyOK kiadása ebből a szempontból is jó döntés volt.