Az utópiák megálmodói mindig felesleges kukacoskodásnak tartották a megváltásról szóló elméleteket. Optimizmusuk ódzkodott az eredendő bűn felemlegetésétől, nehogy az "negatív megvallásként" gyengítse hitüket.
A frissen kereszténnyé vált G.K. Chestertonnak viszont már a nagy huszadik századi álmok előtt is rossz véleménye volt az utópiákról, és ennek hangot is adott: "Minden utópiák gyengéje ez: feltételezik, hogy az emberrel kapcsolatos legnagyobb nehézség legyőzhető, s aztán részletesen beszámolnak arról, hogyan lehet a kisebb nehézségeket legyőzni. Először feltételezik, hogy senki se akar majd többet, mint amennyi jár neki, s aztán ártatlanul elmagyarázzák, hogy a járandóságokat motorkerékpáron vagy léghajón fogják-e szállítani."
Egy nemzeti és egy nemzetközi szocialista próbálkozás után az ember hajlik arra, hogy mégiscsak elgondolkodjon a megváltás szükségességéről...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.